Get Adobe Flash player
A szakmai írásom célja a hazai napelemes rendszerek körülményeinek – műszaki, gazdasági vonatkozásaiban történő– bemutatása az elmúlt két év távlatában és az idei évben várható helyzet ismertetése nagyvonalakban.
The purpose of this writing is present the topical situation of domestic photovoltaic systems status (from technical and economic sides) in the last two years’ time.
A napelemes rendszerek (photo-voltaikus elemek) a nap elektromágneses sugárzását közvetlenül villamos energiává alakítják. Magyarországon a kétezres években telepítették az első napelemes rendszert. Bekerülési költségük miatt ebben az időszakban inkább a napkollektoros rendszerek terjedtek el, melyek képesek voltak a hálózati meleg víz előállítására, azonban elektromos áramot nem termeltek.
A rendszerkomponensek magas árai és az alacsony energiaárak gátat szabtak az innovatív technológiák gyors terjedésének. Elmaradtak, kitolódtak a beruházások, a felhasználók ezzel nem nyertek, így a háztartások is kénytelenek voltak az elavult technológiákat alkalmazni. 2010-ben egy napelemes rendszer kW-ra vetített bekerülési költsége meghaladta a nettó1 millió forintot, a megtérülési ideje hozzávetőlegesen 20 év volt.
A forradalom körülöttünk van, a határainkon túl. A megújuló energiaforrások kiaknázása rohamosan terjed Európában. Az EU-ban már a szélenergia a második legnagyobb beépített villamos teljesítményű energiahordozó, mi a 20. helyet foglaljuk el 329 MW teljesítménnyel, mely a közeljövőben biztos nem növekszik.

A napelemek bekerülési költsége világszerte jelentősen csökken. Mindez a technológia elterjedésének, a piacgazdasági szereplők bővülésének és a konkurencia árversenyének köszönhető. A gyártók bizonyos része veszteséggel kénytelen értékesíteni. Az áresésnek köszönhetően a megtérülési mutatók vonatkozásában is komoly javulás következett be, mind a háztartások, mind a kiserőművek esetében, nagyságrendileg felére, harmadára csökkentek. A hazai piaci árak nettó 350.000 Ft körül mozognak kilowattonként, így megközelítőleg 8 év a rendszerek várható megtérülési ideje.
Hazánkban jellemzően polikristályos napelem modulokat terveznek és telepítenek a kivitelezők.  2014-2015-ben még egyenként 240-250Wp teljesítményű, 14.5 %-os hatásfokú napelem paneleket, 2016-ban már inkább 255-265 Wp csúcsteljesítményű, 16.5 %-os hatásfokú napelem modulokat alkalmaztak. Az idei évben a hatásfok növekedésével várhatóan már 270 Wp vagy nagyobb teljesítményű modulok fognak felkerülni az épületek tetőszerkezeteire.
2014 decemberében 8.829 db, 2015 végén már 15.136 db háztartási méretű napelemes kiserőmű (< 50 kVA teljesítmény alatti) került csatlakozásra az áramszolgáltatóknál (E.On, ELMŰ-ÉMÁSZ, EDF-DÉMÁSZ).  2016 év elején 128 MW-ot tett ki a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége. A teljes megújulók tekintetében a hálózatra tápláló, háztartási méretű kiserőművek villamos energia mennyisége 2015-ben 74.709 MWh-t tett ki, szinte a dupláját az azt megelőző évinek.
A csökkenő napelem árak és az energiahatékonyság lehetővé teszik, hogy könnyebben átálljunk a fosszilis tüzelőanyagok használatáról az alternatív energia használatára, ezzel a nagyobb energiahatékonyságra. A fenti számokból is kitűnik, hogy a dinamika megdöbbentő, de ennek ellenére még mindig nagyon kevesen oldják meg így az áramellátást.
A legtöbb HMKE az 5 kWp alatti kategóriában szerepel, ebben a lakossági szegmensre leginkább jellemző kategóriában létesült a legtöbb háztartási méretű naperőmű. Egy közepes háztartás alapvető villamos energia ellátásához 2.5 ~ 6.0 KW teljesítményű rendszerre van szükség. A megújulók növelésére is igényelhető támogatás magánszemélyeknek, mely segítséget nyújthat napelemes rendszer telepítésére hálózati, vagy autonóm villamos energiatermelésre. 2016-ban az Otthon Melege Program segítségével közel 1000 ingatlantulajdonos pályázott sikeresen 1.8 milliárd forint összértékben családi házak korszerűsítésére. A nemrég megjelent GINOP-8.4.1/A-17 jelű kamatmentes hitelprogram keretében magánszemélyek, társasházak, lakásszövetkezetek pályázhatnak energetikai beruházásokra.
A nagyobb teljesítményű HMKE rendszereket elsősorban közintézmények, vállalatok igényelték. Az állami és önkormányzati tulajdonú, vagy fenntartású intézmények pályázhattak (KEOP, KEHOP) 100%-os intenzitású, vissza nem térítendő uniós forrásokra. A mikro-, kis-és középvállalatok régóta várták az év elején megjelent GINOP-8.3.1-16 a vállalkozások versenyképességének növelése hitelprogramot, valamint a GINOP-4.1.1-8.4.4-16 a megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatására kiírt, hitellel kombinált pályázati felhívást. Így a gazdasági szektor számára is igénybe vehetők külső források a megújuló energiaforrások alkalmazására.
3.0 kWp HMKE napelemes rendszer –
Tahitótfalu (Forrás: EnergyTeam Kft.)
 Jelentősen növekedhet az 50 kVA feletti, de 499 kVA alatti napelemes kiserőművek száma az elkövetkező néhány évben, erre lehet következtetni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) beérkezett igényekből. 2015-ig mindössze 60 kérelmet bíráltak el, 2016 decemberéig viszont több mint 2.000 db kötelező átvételi kérelem érkezett a hivatalhoz. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) a megújuló energiából történő villamos energiatermelés ösztönzésének egyike. A rendszer lényege, hogy a termelők a hálózatba betermelt villamos energiát a piaci árnál magasabban, meghatározott áron értékesíthetik.  Ennek részeleme a 2017. január 1-jén életbe lépett METÁR, mely prémiumtámogatást nyújt az erre jogosult befektetőknek. Ezen a területen is várható pályázat, mely kizárólag a hálózatra visszatermelő rendszerek megvalósítását támogatja.
A fejlett országok nagy részében már vagy olcsóbb, vagy ugyanannyiba kerül a nap és a szélenergia, mint amennyit szén alapú tüzelőanyagokból lehet nyerni.  A piaci szereplőknek is egyre vonzóbb beruházást jelent a megújuló energia üzletág. A befektetések kockázata és költsége csökken, valamint hosszútávon tervezhető. A kutatásfejlesztésbe és az energiaszektorba egyre több pénzt fognak befektetni, és az ágazat egyre több munkahelyet fog teremteni. Egy kormányzati tanulmány szerint a megújuló energia szektor több mint négyszer annyi szakképzett állást hoz létre, mint a szén és legalább ötször annyit, mint a földgáz.
Árnyoldal
2013 júniusában a kínai napelem modulokra és az előállításukhoz szükséges cellákra ideiglenes büntetővám került kivetésre az Európai Bizottság által. Ennek hatására a napelemek ára hirtelen megnőtt, de azóta az árak kiegyensúlyozódtak a piacon. Február elején érkezett egy Uniós nyilatkozat, mely alapján a fenti védővámot lassan kivezetik. Európán belül is sokan vitatták a védővám jogosságát. A hazai napelem telepítő vállalatok is panaszkodtak, hogy a világ többi részén folyamatosan csökkenek a napelem modulok árai, az EU-ban a büntetővám miatt leállt a csökkenés.
Amíg nemzetközi szinten és a környező országokban is a nap –és a szélenergia növekvő energiaforrások, addig a hazai szabályok érthetetlenül ellehetetlenítik, vagy hátráltatják a terjedésüket. A zöld energia terjedése csak kiszámítható, tervezhető módon, támogatási rendszerek alkalmazásával lehetséges.
2015. januártól környezetvédelmi temékdíjat kell fizetni a napelem modulok minden kilógrammja után. Az adó mértéke megdöbbentő, nettó 114 forint kilogrammonként. Mindez hozzávetőlegesen bruttó 2.700 Ft táblánként. Külföldön a modulok megsemmisítési költsége ennek töredéke. A napelem értékes anyagokat tartalmaz, jól újrahasznosítható anyagokból áll.
Egy új rendelet szerint amennyiben a háztartási méretű kiserőmű telepítését tervező rendszerhasználó igénybejelentése 2017. március 31-e után történik meg, akkor a 4 kW teljesítményt meghaladó részre elosztói teljesítménydíjat kell fizetnie, kivéve, ha az áram visszatáplálása a hálózatba műszakilag akadályozott. Az elosztói teljesítménydíj a rendelet hatályos szövege szerint jelenleg 0 Ft/kW/év. Ez lehetőséget kínál az újabb adóztatásra.
Az elmúlt években a kormány több esetben is megsarcolta a megújuló energiaipart, más országokban inkább kedvezményeket és támogatásokat nyújtanak, melyek lehetőséget adnak a megújulók terjedésének. Az intézkedések egyáltalán nem kedveznek a hazai kivitelezőknek és a végső fogyasztóknak, de bízunk benne, hogy a növekedést nem lehet ilyen módon megállítani, legalább a fenntartható fejlődés legyen szem előtt.
Szabó Csaba – informatikus, közgazdász
kommunikációs és marketing igazgató