Get Adobe Flash player

Véghely Tamás

okleveles vill. mérnök

Gaiasolar Kft.

Magyarország a világ többi országához képest rendkívüli adottságokkal rendelkezik a megújuló energia-potenciált illetően. A saját adottságok kihasználása tekintetében szinte minden ország megelőz bennünket, holott ennek fordítva kellene lenni. Magyarország klíma fenyegetettsége és egyéb energetikai megfontolások azonnali lépéseket sürgetnek. A technikai feltételek adottak. Az ország kiegyensúlyozott energia ellátását, az energiaipar közép és hosszútávú gerincét  – vidéken és másutt is a megújuló energiára alapozott komplex lokális energiatermelés jelentheti.

Hazánk, különösen gazdag természeti erőforrásokban, a megújuló energia potenciálunk alapján, a nap-,  földhő-energia, valamint termál-vízkészletek szerint kimagaslóak vagyunk, a világ egyik vezető hatalma lehetnénk!
Akkor vajon mi az oka, hogy még mindig nem vagyunk megújuló energia nagyhatalom?
A magyarázat egyszerű: ennek a hatalmas természeti kincsnek a kiaknázása igen kezdetleges formában van csak jelen, hazánk energetikáját még mindig a gáz és az olaj uralja. Ezt egy 1993-ban készült európai jelentés világosan megmutatja. A három hatalmas potenciálból igazából csak egyet használunk a biomassza dendritet (korábbi nevén fa). Elaggott szenes erőműveink fát is tüzelnek és így felveszik megújuló támogatásokat. Ami így nem juthat máshova.

abb-1

1 ábra. MO potenciál 1993 felmérés

Az új kormányzat korábban mintha kezdeményezéseket tett volna, hazánk energetikai állapotának javítására, ám a jelenlegi magyar irányvonal – úgy tűnik ellentétes a világ, és európai tendenciákkal.
Ahhoz hogy megérthessük a változtatások fő irányait és szükségességüket tekintsünk át röviden néhány dolgot:  az energia igényünk, az ellátás biztonsága, a fejlődés biztonsága, klíma fenyegetettség, és lépéstartás a nemzetközi energetika fejlődésével és annak irányaival, tématerületekről.

Energia igényünk
Magyarország villamos energia termelése 2008-ban mintegy 40 TWh volt.
MO bruttó energiafogyasztása 2010 ben 698 PJ volt.

abb-2

2. ábra. MO vill 2008

Jelenlegi erőművek

Jelenlegi erőműveink átlag életkora magas, a hatékonyságuk jelentősen csökkent.  Ha a további intézkedés nem történik az öregedés megállítására vagy pótlásra az ország ellátási biztonsága veszélybe kerülhet.

abb-3a        abb-3b

3. ábra. Elaggott erőműveink

Kitekintések

A megújuló energiák fejlesztése és alkalmazása világszerte nagy erőkkel folyik.
Sajnos Magyarország ebben nem vesz részt, lemaradásunk (mely már most is tetemes!) évről évre nő. Alátámasztásképpen álljon itt néhány tényszerű adat két élenjáró országból.  Németország ma a paksi termelés 4 –szeresét állítja elő napenergiából (besugárzottsága kevesebb, mintegy 1040 kW/m2,év  ; mint Magyarországé).

abb-4

4. ábra. Német piac

abb-5

5. ábra. Amerika piac

Az amerikai energia piac részletes forrás és felhasználás diagrammját és a fejlesztési terveket mutatja be az 5. Ábra. Több mint 10 fő kutatási területen mintegy 20 egyetem végez intenzív (egymást át nem fedő) kutatásokat. A kiemelt példákon kívül intenzív fejlesztések vannak más országokban is  (Ausztria, Románia, Kina, Japán, India, Saud-Arábia, Ausztrália,… )
Kína vezető hatalommá vált: 2013 –ban Kínában annyi naperőmű  épült, mint a világon eddig összesen.

abb-6

6. ábra. USA tervek

USA kutatás

Klíma fenyegetettség

Kevéssé ismert tény: Magyarország a harmadik legfenyegetettebb csoportba tartozik! A veszélyek: szárazság, sivatagosodás (Duna – Tisza köze), melegedés (kb 4 fok).
A környezetvédelmi problémák miatt a KÁRPÁT medencét be kell hűteni! A szabadfelszíni viztározók számát lényegesen növelni kell. Ez egyszerre jelent megoldást a vízgazdálkodás, behűtés és energiatárolás, és környezetvédelem (vizes élőhelyek növelése) kérdésekben. Ez jelentős változásokat követel a energia-, víz-, és erdőgazdálkodásban.

Az elmúlt évtizedek során hazánk „erősen gázfüggővé” vált.  A fűtés/HMV energia igényét országosan mintegy 60-75 %-ban a sajnálatos módon gázenergia biztosítja. Ez a rendszer veszélyezteti és kiszolgáltatottá teszi országunkat  – mint az a korábbi években bebizonyosodott.   Furcsa az is, hogy míg a világ országainak többsége igen komolyan vette a japán- atom katasztrófa következményeit – döntések születtek az  atomenergia termelési koncepciók területén melyek  korlátozzák, leállítják az atomerőműveket,  –  nálunk bizonyos emberek továbbra is  azt hiszik, hogy az atomenergia biztonságos(!)
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy nem lehetséges megújuló energia alapú energiaellátó rendszereket felépíteni – pedig ez tévedés. A világon számos példa mutatja, hogy igenis lehet. De valóban nem abban a koncepcióban, ahogy a „terület fejlődésének ellenzői” ezt gondolják, ebben igazuk van „úgy nem lehet”. A világon megvalósult és folyamatban lévő ME erőmű építkezések pontosan ennek ellenkezőjére utalnak.
A mezőgazdaság eddig is termelte azokat anyagokat (élelmiszer és növényi nyersanyagok) melyet ma  – ki tudja miért? – biomasszának nevezünk.  Sok száz éven keresztül a magyar gazda –máshol farmer – szinte teljesen önellátó volt! Az a szót, hogy hulladék alig ismertük, minden a maga helyén hasznosult: az istálló a ház mellé volt építve (falfűtés=az állatok hője „ingyen fűtötte” az egyik falat). A mai kor iparosodott és túlhajszolt profit szemlélete ezért energetikai oldalról felülvizsgálatra szorul. A szakemberek számára  nyilvánvaló, hogy ezen a területen nem szükséges alapvetően új stratégia megalkotása, sőt arra kell ügyelnünk, hogy a régi értékeket hasznosítsuk és ne tegyük tönkre.
A háztáji „száraz-zöld-hulladékot” a gazdák eddig is helyileg hasznosították, ebben a formában sokkal hatékonyabban lehet ugyanis kihasználni, mint hatalmas erőművekben égetni az alacsony energiatartalmú szalmát, energia-füvet,…… Ha a biomassza termelést jelöljük ki főcsapás iránynak akkor ez előbb- utóbb deformálja a gazdaságot, elpusztítja erdőinket, arról nem is beszélve hogy értékes forrásokat von el  – a hazánkra inkább jellemző, korábban világhírű – élelmiszer termelésünktől.
Természetesen felmerülhet olyan megfontolás, hogy az agráripari direktenergia-termelés és bio-hulladék feldolgozás mily hatalmas foglalkoztatást teremthet, ez azonban csak átmeneti helyzetnek tekinthető.
A tanyák a mezőgazdaság fontos építőelemei a gazdaság alapegységei. Egy tanya akkor tud a leghatékonyabban működni, ha a művelője is ott él, együtt a földdel melyet művel együtt az állatokkal melyeket nevel. A kérdés inkább úgy szól: mekkora legyen a hatékony tanyai gazdaság és hogyan legyen felszerelve gépekkel, energiaforrásokkal? A vidéki, tanyai gazdaságokat ezért ösztönözni kell, hatékonnyá kell tenni, és kellően el kell látni helyi energiaforrásokkal. Ennek egyik fontos eszköze a helyi energiatermelés (más néven decentralizált energiatermelés).
Ma Magyarországon mintegy 70 000 tanyát tartanak nyilván. Ennek többsége sajnos már lepusztult, romos, lakatlan, de még így is mintegy 30-35 ezerre tehető azon tanyák száma melyek lakottak.
Ha tovább szűkítjük a kört, akkor is mintegy 10-12000 tanya lehet, melyben nagyobb létszámú családok élnek, és biztosan van 6-8000 tanya ahol komolyabb gazdálkodás is folyik. Sajnos ezen tanyák többségében nincs semmiféle közmű, nincsenek utak, és nincs villamos ellátás sem. Az itt élők az esélyegyenlőséget még hírből sem ismerhetik. Sáros utak, kivilágítatlan akadályok, gödrök, és többnyire petróleumlámpa az, ami körülveszi őket. Az itt élő gyerekek kifejezetten hátrányos és veszélyeztetett helyzetben vannak.
Az elektromos áram mai életünk fontos feltétele, a civilizációt, a kultúrát jelenti. Hiánya a fejlődést visszafogja, gátolja.
A villamos hálózat építés sajátossága, hogy igen csekélynek tűnő távolságokra történő ellátás kiépítése is néha horribilis összegekbe kerül. 500 – 600 m ellátás kiépítése elérheti akár az 1-2 mFt-ot és 3-4 km ellátás kiépítése akár 5-10 mFt közé eshet. A megújuló energiaforrások alkalmazásával (esetleg támogatások igénybe vételével) hatékony ellátást tudunk biztosítani szinte bárhol. Magyarország a napenergia hasznosítás lehetőségét tekintve igen előkelő helyen áll. Napenergia potenciálunk az egyik legmagasabb Európában. A szélenergiát illetően körültekintőbben kell eljárnunk. Azt mondhatjuk, vannak jól hasznosítható szeles területek, de az ország jellemzően nem szeles.
Hálózatra csatolt erőművek
A családi kassza költségeinek csökkentéséhez lényegesen hozzá járulhatnak a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) létesítések melyek a 2008-as VET törvény értelmében lehetséges. Bár folyamatosan történnek kisebb beruházások a kedvezőtlen átvételi árak (szomszédainknál sokkal jobb a helyzet!) miatt ez a tétel egyenlőre jelentéktelen.
Vízgazdálkodás
Az  egyik legnagyobb probléma, vízgazdálkodásunk jelenlegi állapota. Ugyan évente jelentős mennyiségű vizet kapunk a Kárpátok és Alpok térségéből ám ezek a vizek, katasztrófát okozva átrohannak hazánkon, ahelyett hogy képesek lennénk jelentős részüket tározókban megtartani. A 9. Ábra egy korabeli képet mutat be az alföldi vizektől, ezt természetesen szabályozni kellett de úgy tűnik túlszabályoztunk.
A víztározók növelése több problémát old meg: árvízvédelem, vízgazdálkodás, behűtés, energetikai stabilizáció, környezetvédelem.

Napsugárzás elméleti energia hozama hazánkban (energia besugárzás) 1265 kWh/m2,év = 4914 MJ/m2,év. MTA Megújuló Energetikai Technológiák Albizottság tagjai által elkészített felmérése (2010) alapján az aktív szolár termikus potenciálunk     48,8 PJ/év. Jelenlegi energia fogyasztásunkat alapul véve, és csak a napenergia felhasználási lehetőségeket tekintve 400 szoros tartalékkal rendelkezünk!
Ennek ma töredékét használjuk ki.

MO ME energia

Az energiaipar közép és hosszútávú gerincét  – vidéken és másutt is a megújuló energiára alapozott komplex lokális energiatermelés jelentheti. Ebben természetesen szerepe lehet minden forrásnak, mely az adott térségben dominanciával bír, de mindig fenn kell tartani a kiegyensúlyozottságot.
Műszaki és technikai értelemben ezek a rendszerek készen vannak, a politika dönt, hogy melyik sugárzó energia a jó, atomsugárzás vagy napsugárzás….
A megoldást új folyamatok elindítása jelentheti ehhez sorolható a négy alappillérre épülő „Megújuló Energiák Társadalmasítása” és ehhez hasonló programok elindítása és működtetése.

 ME társadalmasítás

Alapvető változtatásokra van szükség, tudatosítani kell magunkban, hogy ha alapvető szükségleteinket kielégítettük, a továbbfejlődést nem az jelenti, ha egyre többet akarunk birtokolni. Környezeti, gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi feladataink összefüggnek egymással – ezért komplex megoldásokat kell találnunk.
Kilátások
Az akut társadalmi problémáink vissza-visszatérő jelentkezése és ezek elemzése azt mutatja, hogy a problémák jelentős többsége  – teljesen vagy domináns mértékben visszavezethető a jelenlegi energiatermelési, birtoklási, illetve elosztási folyamatokra.
Az  – olaj és szénhidrogén lobbi hálójában vergődő  – világ és helyi politika lassan és késlekedve reagál a társadalmat fenyegető folyamatokra, többnyire ésszerűtlen kompromisszumokkal odázzák el a valós döntések szükségességét – ezáltal saját maga növeli azt a kockázatot, melyet inkább hivatott lenne csökkenteni. Bizonyos csoportok alapvető érdeke a „status quo” fenntartása, ám az egész emberi faj az „Emberiség” érdeke, hogy az energiatermelés és elosztás mielőbb új technikai eszközökkel és új formákban történjen. Elöregedett és tovább öregedő erőműveinket vajon hogyan fogjuk felújítani a tovább növekvő igények kielégítésére?
Azonnali és alapvető változás un. „paradigmaváltás” szükséges. Ez a változás a társadalmi és üzleti élet szinte minden területét érinteni fogja, és valószínűleg jelentősen befolyásolja a hatalmi struktúrákat is. Elsősorban az energiatermelési, elosztási és energiafelhasználási, energia hatékonyság az érintett területek, de mivel ez alapvető kihatással van a társadalom és gazdaság minden részére. Az itt bekövetkező változások további mélyreható változásokat indukálnak az építészetben, a közlekedésben, és a mindennapi gondolkodásunkban.

MO adottságaink

A magyar adottságok kiválóak mind megújuló energetikai, élelmiszer termelési, mind gyógy-turisztikai (balneológia) szempontból. 1200 megfúrt termálkúttal rendelkezünk!
A magyar kreativitás is kiemelkedő ( Nóbeldíjasok kislexikonában az egy főre eső Nobel-díjasokat illetően Budapest áll az első helyen.)
Edison álmát „A Napkorszakot” mielőbb el kell érnünk, méghozzá társadalmi szinten (!), ezért ez egyben társadalmi szükségszerűség is. Ezért minden korosztálynak, szakmának, és társadalmi rétegnek, mielőbb meg kell ismerkedni ezzel, mert ez jövő egyetlen lehetséges fejlődési útja.
A megújuló energiákkal való megismerkedés illetve foglalkozás ezért mindenki számára alapvető fontosságú.